Volt miniszterelnök, országgyűlési képviselő

2005. december 15., csütörtök

A Klubrádió Megbeszéljük című műsorában

Műsorvezető: Bolgár György

Műsorvezető: A telefonnál Medgyessy Péter volt miniszterelnök. Jó napot kívánok!

Medgyessy Péter: Jó napot kívánok!

Műsorvezető: Köszönöm szépen, hogy rendelkezésünkre áll. Ráadásul egy ilyen ügyben, amely, ha tetszik: kabátlopási ügy. Ugyanis azt írta az Index című internetes újság, hogy Önt megkörnyékezte a Fidesz. Igaz ez?

Medgyessy Péter: Ez egy kacsa. Hogy ki röppentette fel azt nem tudom, és egyébként ebben egyetlen egy dolog érdekes: hogy kinek állt az érdekében ezt fölröppenteni. De abszolút nem igaz! Nekem elveim vannak. Bár vannak bajaim a barátaimmal természetesen, de hát kinek nincsenek a saját barátaival bajai?

Műsorvezető: Épp ezt akartam mondani.

Medgyessy Péter: Vannak bajaim, de ez egy dolog, a másik dolog az elvem. Én pártszimpátiákat, politikai meggyőződést nem szoktam változtatni.

Műsorvezető: Ezt Ön elmondta az Indexnek is, de legalábbis az erről közölt cikkben azt nem olvastam, hogy kifejezetten cáfolta volna azt az értesülésüket, hogy a Fidesz politikusai néhány hete valami bizalmas, diszkrét tárgyalásra hívták volna Önt és valami ajánlatot is tettek volna Önnel.

Medgyessy Péter: Nézze, szerkesztő úr, ez egy akkora szamárság, hogy én nem gondoltam volna, hogy ilyeneket cáfolni kell. Tudja, ilyenkor keveredik az ember abba a bizonyos kabátlopásba, ha elkezd valamit cáfolni. Mert abban a percben azt mondják: ahá, szóval volt valami mögötte! Nem volt e mögött semmi sem. Ez egy kacsa. Azt gondolom tehát, hogy elegendő, ha az elveimet leszögezem, világosan és egyértelműen.

Műsorvezető: De azért az elég szörnyű, ha az ember ilyen kacsáknak a tárgya lesz. Tudniillik az ember úgy gondolná, hogy egy magára valamit is adó újság, vagy internetes újság mégiscsak valaminek az alapján röppent föl egy értesülést, és lehet, hogy nem tudja konkrétan bizonyítani, pláne írásban, de valami alapja mégiscsak van. Hát, lehet, hogy maximum az volt az alapja, hogy Ön már nem miniszterelnök. Lehet, hogy bizonyos szempontból sértve érzi magát, és ez már elég alap volna arra, hogy szembefordítsák Önt a kormánnyal és odaállítsák a Fidesz mellé. Ennyi elég?

Medgyessy Péter: Na hát ez az, amire én azt mondtam, hogy qui prodest, az egész mögött vajon kinek az érdeke áll.

Műsorvezető: És Ön mire gondolt? Kinek az érdeke?

Medgyessy Péter: Azért annyit hadd mondjak: sajtótörténelmi szempontból nem egyedülálló, hogy egy kacsa megjeleni valamelyik sajtóorgánumban. Természetesen mindig lehet valamifajta ok, ami ezt megmozgatja. Vagy egy hamis hír, vagy valamifajta érdek.

Műsorvezető: Lehet, hogy Önt látták egy fideszes politikussal valahol?

Medgyessy Péter: Abszolút lehetséges, és egyébként ez mért lenne borzasztó nagy tragédia?

Műsorvezető: Hát ez nem volna tragédia szerintem sem.

Medgyessy Péter: Ugye én elfogadtam a hódmezővásárhelyi polgármester, Lázár Jánosnak - egy nagyon tehetséges fiatal fideszes politikusnak - a meghívását, hogy menjek el a városba. Annak idején találkoztam vele, amikor a választások voltak. Ellenfél volt. Ellenfél volt abban az értelemben, hogy én természetesen nem őt támogattam, hanem a szocialisták jelöltjét. És ott megpróbáltak mindenfajta módszereket alkalmazni, hogy visszarettentsenek a szocialista jelölt támogatásától. De ez egy meggyőződésbéli kérdés. Utána megkeresett engem miniszterelnök koromban, és kért valamilyen ügyben segítséget, amit részben meg tudott kapni, részben nem. Amikor pedig lemondtam, utána megkeresett és azt mondta: miniszterelnök úr, Ön meghallgatott engem, beszélgettünk, jöjjön el, és nézze meg a városban mit értünk el – az ön támogatásával is. Na most én ezt egy normális dolognak tartom. Mint ahogy elmegyek Nyíregyházára, mert meghívott a nyíregyházi – egyébként szocialista polgármester-asszony – hogy adjam át a felújított megyei könyvtárukat. Elmegyek együtt örülni, mondjuk az M 5-ös avatására, mert hiszen volt némi közöm ahhoz, hogy az M 5-ös végül is eljutott Szegedig és hónapokon belül el fog jutni a határig. Vagy mondjuk elmegyek a Vörösmarty Színház avatására Székesfehérvárra, mert büszke vagyok arra, hogy egy szép, öreg, régi színházat felújítottak. Szerintem természetes dolog, hogy az ember egy országban él és másokkal is beszélget, nem csak azzal, aki pont ugyanazt vallja, amit ő.

Műsorvezető: És ebből nem kell arra következtetni, hogy mindjárt elárulja a politikai barátait. Ugye?

Medgyessy Péter: Erre nem.

Műsorvezető: Ha már ezt a dolgot lezárhatjuk, nem történt semmi: ez egy kacsa volt. Mellette persze mégis valami durva, vad választási kampány zajlik, holott formálisan még el sem kezdődött. Ön viszont már nem miniszterelnök. Ezért aztán félig-meddig talán kívülről nézi. Hogy érzi magát?

Medgyessy Péter: Tudja szerkesztő úr, azért én ezt nem tudom kívülről nézni. Ebben nekem nagyon sok energiám van. Nemcsak az elmúlt évtizedek energiája, hanem annak a kampánynak az energiája, amit 2001-től 2002 nyaráig folytattam, meg az utána folyó kormányzati munkának az energiája is. Úgyhogy én ezt természetesen nem tudom kívülről nézni. Nem is akarom, megmondom őszintén. Szurkolok és nagyon szeretném, hogy ha a baloldali liberális kormány megkapná az esélyt arra, hogy folytassa a tevékenységét, hogy jól csinálja. Magáról a kampányról és az egész légkörről, ami az országba van, arról meg, azt hiszem pontosan ugyanaz a véleményem, mint a kedves rádióhallgatóknak: hogy ez szégyen, nem méltó az országhoz, nem méltó azokhoz, akik megválasztották azokat a politikusokat, akik most keverik a magánügyeiket a közügyekkel, és akiket nem elsősorban a közügyek foglalkoztatnak nagyon sokszor, hanem az, hogy hogyan lehet valakit sárba taposni, vagy félrelökni. Pedig ezt nem szereti a közönség.

Műsorvezető: Azt mondja, hogy nem tudja kívülről nézni a kampányt, de azért annyira benn sincs, mint négy évvel ezelőtt volt.

Medgyessy Péter: Na persze.

Műsorvezető: Nem ad ez Önnek valami különös rálátást a dolgokra? Vagyis nem tud Ön esetleg hasznosabb tanácsokat adni másoknál? Hiszen végül is győzelemre vitte a szocialista pártot négy évvel ezelőtt. Ez mindenképpen az Ön javára szól, és most még sincs benne annyira személyesen és munkával sem, mint akkor. Lehet, hogy bizonyos dolgokat tisztábban lát. Elmondja?

Medgyessy Péter: Természetesen elmondom. Talán ez egy érték is, hiszen, hiszen én ebből következően tudok olyan tapasztalatokkal szolgálni, ami hasznos lehet. Egyébként nagyon örülök neki, hogy nagyon sokan kérik is a véleményemet. Adott esetben egy nagyváros szocialista polgármestere, vagy az MSZP egyik másik vezetője, vagy hát épp a miniszterelnök.

Műsorvezető: Ha már őt megemlítette, milyen a viszonya Gyurcsány Ferenccel? Tudjuk, hogy egy ideig talán kicsit távolságtartó volt. Most milyen?

Medgyessy Péter: Jó. És hogyha azt kéri, hogy hosszabban fejtsem ki, akkor hosszabban is jó.

Műsorvezető: Köszönöm szépen! Medgyessy Péter volt miniszterelnök, viszonthallásra!

Medgyessy Péter: Köszönöm szépen! Viszonthallásra!