Párizs, 2005. március 25., péntek (MTI)
Barnier szerint Magyarországnak nem szabad csak az infrastruktúrára fordítania az EU-támogatásokat - Interjú Medgyessy Péterrel
- Michel Barnier francia külügyminiszter szerint az az igazán hatékony megoldás, ha Magyarország nem csak infrastruktúra-fejlesztésre fordítja az Európai Uniótól érkező támogatásokat, hanem a kutatásfejlesztésre, a tudásalapú társadalom megteremtésére is koncentrál, s ez a két célkitűzés egymás mellett, megosztottan érvényesül - mondta az MTI kérdésére válaszolva Medgyessy Péter volt miniszterelnök, Magyarország utazó nagykövete pénteken Párizsban, beszámolva azokról a megbeszélésekről, amelyeket előző nap folytatott a francia diplomácia vezetőjével.
Medgyessy a franciaországi Magyar Gazdasági Év megnyitására érkezett Párizsba, de a vendéglátók felkérték: Barnier-t elkísérve vegyen részt az EU-alkotmány franciaországi népszerűsítésében, a május végi népszavazást megelőző kampányban. Barnier-t és a volt magyar miniszterelnököt különgépen vitték csütörtök délután a kelet-franciaországi Metzbe, ahol több rendezvényen (diákfórumon, nagygyűlésen) vettek részt.
Ezt az alkalmat kihasználva Medgyessy Péter arról beszélt a francia külügyminiszterrel, hogy miként lehetne a lehető legtöbb európai uniós támogatást megszerezni Magyarországnak, s azokat hatékonyan felhasználni. Barnier, aki egészen tavaly tavaszig a brüsszeli Európai Bizottság regionális ügyekkel foglalkozó biztosa volt, azaz kiválóan ismeri az uniós ügyeket, a kutatásfejlesztés fontosságának hangoztatása mellett azt tanácsolta, hogy a magyarok mindig jóval több projektet ajánljanak, mint amennyi az EU részéről reálisan befogadható, azaz álljanak készen minden lehetőségre. Ennek érdekében Magyarországon komolyan rá kell állni a projektgyártásra, igazi iparággá kell tenni - idézte fel az interjúban Medgyessy Péter Barnier véleményét.
A metzi kampányúton egyébként azt tapasztalta a volt magyar miniszterelnök, hogy a franciáknál nagyon sok a kétely az EU-alkotmányt illetően, és sokan félnek a versenytől, különösen a mezőgazdaságban. Medgyessy azzal érvelt a gyűléseken, hogy a május végi népszavazás újbóli megerősítése lesz Franciaország európai elkötelezettségének. Azt tanácsolta: a francia szavazók ne az alkotmány részleteit nézzék, azok ugyanis bonyolultak, hanem a szellemiségét, amelyet viszont meg lehet érteni, s amely jó. A dokumentum ugyanis lehetőséget ad arra, hogy egyensúly jöjjön létre a nemzetek Európája és az állampolgárok Európája között, biztosítja a kicsik érdekvédelmét, s lehetőséget ad a közös kül- és védelmi politika kialakítására, amelynek révén Európa végre tényező lehet a világban. Egyben hangsúlyozta: Európában új helyzet alakult ki, s nem csak a bővítés miatt, hanem a világpolitikai kihívások miatt is. "Európa annyira lemaradt a versenyben, annyira gyenge a dinamikája, hogy nem lehet hosszú távon így folytatni, ha nincs egy összefogó alkotmány, amely rendezi a viszonyokat, és megpróbálja szorosabbra fűzni a szálakat" - mondta a volt magyar miniszterelnök.
Medgyessy Péter végül két dolgot hangsúlyozott interjújában az általa megnyitott franciaországi Magyar Gazdasági Év kapcsán: egyrészt azt, hogy az eseménysorozat lényegét nem a párizsi rendezvények, hanem a vidéken rendezendő találkozók, konferenciák, vásárok jelentik majd, ezekre kell koncentrálni, s hogy a két fél cégeinek jók a lehetőségei a harmadik piacokon való közös fellépésre, például a Magyarországgal szomszédos országokban.