2005. március 25., péntek

Interjú az országos sugárzású Francia Gazdasági Rádiónak

Riporter: Következik egy európai oldal a „Le Grand Journal”-ban abból az alkalomból, hogy hivatalosan megnyílik a „Magyar gazdaság éve’ Franciaországban melynek gondolata kicsivel kevesebb, mint egy éve született Jacques Chirac magyarországi látogatása során. Ennek célja jobban megismertetni a magyar gazdasági környezetet, fejleszteni a francia befektetéseket Magyarországon, tovább növelni a kereskedelmi kapcsolatokat Magyarország és Franciaország között. Magyarország több, mint 10 milliós lakosságával máris a közvetlen külföldi befektetések egyik kedvezményezettje a közép-, és kelet-európai térség egészében.

Meghívott vendégem Medgyessy Péter, aki Magyarország iniszterelnöke volt múlt augusztusig, jó estét kívánok.

Medgyessy Péter: Jó estét.

R: Mielőtt nekilátnánk a beszélgetésnek, Ön részt vett az utolsó kommunista kormányban, amely időszakban részt vett az ország gazdasági liberalizációjában mielőtt bankárrá vált…

MP: Tipikusan kommunista viselkedés…

R: Pontosan, ezután bankár lett, és miniszterelnök 2002 és 2004 között. Jelenleg utazó nagykövet, és azért jött Párizsba, hogy megnyissa ezt a gazdasági évet. Milyen üzenete van a francia vállalkozóknak, gazdasági vezetőknek, a közszférának a magyar gazdasági év alkalmából?

MP: Először is szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy szólhatok egy pár szót Magyarországról. Ahogyan azt bizonyára tudja, a franciák nagyon is jelen vannak befektetőként Magyarországon, a negyedik, ötödik helyen állnak körülbelül 5 milliárd EURO-val, ami a magyarországi közvetlen befektetése egy-tizedét képezi. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon a közvetlen befektetések kb. 50 milliárd EURO-t tesznek ki. A nagyok már jelen vannak. Már hozzászoktak az itteni működéshez, a gazdaságot megismerték, minden gyengeséget és előnyt kitapasztaltak. Ezek után szeretnénk meghívni a kisebb, mondjuk inkább a középvállalkozásokat, hogy legyen bizalmuk Magyarországra jönni, hogy folytassák, ami elkezdődött a nagyokkal.

R: A kisvállalkozások számára mik a lehetőségek manapság a magyar piacon, Medgyessy Péter?

MP: Először is ez egy növekvő piac, tehát vonzó, másfelől lehetőség van az együttműködésre a tercier piacokon. Tercier piacokról beszélek, a szomszédos országokról, ahol sok …

R: Tehát ez egy kiindulási pont is lehet a környező országokkal való együttműködéshez.

MP: Természetesen, hiszen vannak magyar származású emberek ott, ez 3 és fél millió embert jelent, ami mégiscsak jelentős szám és ennek a népességnek a segítségével több sikert érhetünk el a gazdaság terén.

R: Vannak olyan tevékenységi szektorok, ahol a magyar közszféra szívesen látna külföldi befektetőket?

MP: Természetesen erősen érdekeltek vagyunk a kutatás és fejlesztés terén. És nem gondolom, hogy ez a nagyvállalatok privilégiuma lenne. Lehet találni olyan kis-, és középvállalatokat, amelyek a kutatásra és fejlesztésre koncentrálnak. Miért? Találkoztam már olyan francia befektetővel és vállalkozóval , akivel kölcsönösen panaszkodtunk egymásnak. A franciák azért, mert tessék, a tőke elhagyja Franciaországot, én meg azért, mert egy része elhagyja Magyarországot is. Mert egyértelmű, hogy vannak más országok, ahol még jobb a helyzet, alacsonyabbak a fizetések, stb. Nekünk meg kell találni a hozzáadott érték módját, igazán szeretnénk vonzani azokat a vállalkozásokat, amelyek a hozzáadott érték iránt érdeklődnek. Ez az oka annak, hogy meghívtam a kis-, és középvállalkozásokat Magyarországra, együttműködni, hozzáadott értéket felhalmozni, és dolgozni a tercier piacokon.

R: Magyarország nemrégiben, egy éve lépett be az EU-ba, vannak-e ennek már érezhető hatásai, a vélemények vagy a gazdaság szintjén?

MP: A vélemények szintjén szerencsére nincs. Azért mondom, hogy szerencsére nincs, mert egy bizonyos idő után majdnem minden országban megjelent a csalódottság, hiszen az emberek csodát vártak és persze a csodákhoz idő kell. Nincs csalódottság Magyarországon, ez nagyon fontos.

R: Akkor ez egy jó pont.

MP: Természetesen vannak mezőgazdasági tüntetések, és hasonlók, ami jól ismert Franciaországban. De ezen kívül nincsenek komoly problémák. Ezzel szemben, ami a gazdasági és pénzügyi eredményeket illeti, még túl korai megítélni, hiszen kicsivel kevesebb, mint egy éve vagyunk az unióban, meg kell várni, hogy a pénzalapok megérkezzenek, hogy a magyar vállalkozók megtanulják az európai piacon való szereplést, működést, és megismerjék a brüsszeli bürokrácia folyosóit, mert az nagyon komplikált.

R: Ha már Brüsszelnél tartunk, Medgyessy Péter, volt miniszterelnök úr. Múlt hétvégén Brüsszelben két fontos döntés született, a kormányfők jelenlétében, egyszer egy reform, egy stabilitási megállapodás és a Bolkestein direktíva, mi a reakciója, jó, rossz?

MP: Először is a stabilitási megállapodásról. Én úgy gondolom, hogy ez jó Magyarországnak, de nagyon jó Európa számára is. Miért? Személyesen meg vagyok győződve arról, hogy a reformok elkerülhetetlenek Európában. Ha Európa valóban teljesíteni akar, nagy változtatásokra van szükség. A nyugdíj rendszerben, az egészségügy terén, az adminisztráció terén, stb. És ez persze kihat a költségvetésre. Ha megnézzük a nyugdíjrendszert például, ha áttérünk egy tőke alapú rendszerre egy szolidaritás alapúról, ez azt jelenti, hogy a járulékok egy része máshová folyik be, nem a költségvetésbe, hanem magánpénztárakba, ami nagyon kedvező a lakosság számára, nagyon jó a befektetési piacnak, de rosszul érinti a költségvetést. Tehát, ha a stabilitási megállapodás így maradna, ahogyan volt korábban, az lelassítaná a reformokat. Szerencsére Magyarországon megtörtént a nyugdíjreform és én a magam részéről csak bíztatni tudom a fejlettebb országokat, hogy valósítsák meg ugyanezt a reformot, vagy egy másikat, de mindenképpen csináljanak valamit, mert a népesség elöregedik és ez jelentős gondokat fog okozni.

R: Egy szót még a direktíváról, ez nem kedvez Magyarországnak, a szolgáltatások gyorsított liberalizálása Európában?

MP: Szerintem ez mindenkinek jó, aki nem fél a konkurenciától. Természetesen, ha vannak félelmek a konkurenciától, lehet ellenezni ezt az ötletet. Ezzel szemben egyetértek azzal, hogy újra kell fogalmazni a szöveget, mert a szöveg nagyon lazán van megfogalmazva, sok félreértére ad okot, de a lényeget meg kell tartani, a lényeget, vagyis a konkurenciát.

R: Egy utolsó kérdés befejezésül, Franciaországban május 29-án népszavazás lesz az Európai Unió alkotmányának elfogadásáról, egy mai felmérés szerint a nemmel szavazók száma növekedett, ma 55% volt Franciaországban, aggasztja Önt, ha Franciaország nemmel szavaz?

MP: Igen, nagyon aggaszt, de remélem, hogy a franciák elég bölcsek lesznek és felelősek hogy jó döntést hozzanak. A kampány most kezdődött, és meg vagyok győződve, hogy az emberek, akik még nem határoztak, de akik jól ismerik a felelősségüket, és tudják hogy nincs számunkra más jövő, mint Európa, jól fognak dönteni.

R: De a magyaroknak nincs ezzel szemben kételyük?

MP: Magyarországon egy kicsit más a helyzet, mert úgy véljük, nagyon nehéz megítélni egy ennyire komplikált alkotmányt.

R: Persze, 400 oldal…

MP: Úgyhogy a parlament döntött egyhangúlag.

R: Nem voltak kételyek a közvéleményben?

MP: Persze hogy vannak kételyek, mint mindenütt, a zöldek, a mezőgazdászok részéről, de meg kell magyarázni, egyértelművé kell tenni, hogy szükségünk van egy sokkal jobb teljesítményű Európára, mert jelenleg Európa nincs jó helyzetben a világversenyt illetően, erős Európára van szükségünk, és ahhoz, hogy erős Európánk legyen, kell egy alkotmány és fel kell gyorsítani a változásokat.

R: Mindenesetre, ez egy optimista üzenet, köszönöm szépen, hogy eljött a BFM stúdiójába, Medgyessy Péter volt magyar miniszterelnök, most utazó nagykövet, aki a magyar gazdaság éve rendezvénysorozat megnyitására érkezett Franciaországba. Köszönöm szépen.

MP: Köszönöm.