Párizs, 2005. március 25., péntek

"Sok a kétely a franciákban az uniós alkotmánnyal kapcsolatban"

Medgyessy Péter, aki Chirac-elnökkel együtt a most kezdődött Magyar Gazdasági Év megszervezését elinditotta, jelenleg ennek a rendezvénysorozatnak alkalmából tartózkodik Franciaországban. A Magyar Gazdasági Év kezdete időben egybeesik az uniós alkotmányról szóló francia népszavazási kampány beindulásával. Chirac elnök felkérésére Medgyessy részt vesz ebben a kampányban, Barnier külügyminiszterrel együtt előadásokat tart, lakossági fórumokat látogat. A Népszabadság tudosítója ennek kapcsán kérdezte:

- Miniszterelnök úr, számos találkozón, beszélgetésen van túl. Legutóbb Metz-be látogatott Barnier külügyminiszter társaságában, ahol előadásokat tartott az Alkotmányról. Mik a benyomásai?

- Metz-ben a különbözö gazdasági kamarák képviselőivel, később pedig diákokkal találkoztam, majd egy két és fél órás lakossági fórumon vettem részt, ahol mintegy ezerkétszáz ember volt jelen. Úgy látom, még sok a kétely a franciákban az uniós alkotmánnyal kapcsolatban. Ha egészen pontosan akarok fogalmazni, félnek a versenytől. Ma már nem arról van szó, hogy a tíz új országból beáramló szabad munkaerő miatt aggódnak, ezzel kapcsolatban már lenyugodtak a kedélyek. Sokkal inkább félnek a szolgáltató szektorban kialakuló versenytől. Attól, hogy a tíz új ország olcsóbb ajánlatokkal jelenhet meg a piacon, és különösen tartanak attól, hogy elesnek a mezőgazdasági támogatásoktól. Az ipari termelés kitelepítése az új tagországokba szintén gondokat okoz. Egy biztos: ezekről a kérdésekről beszélni kell, hiszen csak érvekkel lehet megnyugtatni az embereket. Természetesen jelen vannak régi félelmek is, a nemzeti szuverenitás kérdése vagy a nyelv védelme. A találkozókon Barnier miniszter úrral ezekre a felvetésekre igyekeztünk megnyugtató válaszokat adni.

- Többször felvetődik:vajon nem volt-e veszélyes népszavazásra bocsátani az alkotmányt?

- Tény, hogy ez a népszavazás Európáról szól, de remélem abban az értelemben, hogy újra megerősíti az Uniót, az egységes Európát. Az is igaz – valljuk be őszintén, hogy az alkotmány szövegét csak nagyon kevesen olvassák el, a szavazók többsége biztosan nem rágja át magát rajta. Ezért fontos szerintem az Unió jövője és lehetőségei mellett érvelni .

- Felvetődött-e ezzel kapcsolatban a találkoóokon, hogy van-e alternativája Európának? Tudják-e az emberek, hogy ha elutasítják Európát, akkor Franciaország nagyon rossz pályára állhat gazdasagi értelemben is. Tudják-e, hogy az országot sújtó negatív folyamatok indulhatnak el, akár el is szegényedhetnek?

- Nagyon jó kérdés. Sajnos, ezzel még a politikusok sincsenek igazán tisztában, abba senki nem gondol bele igazán, mi történne abban az esetben, ha Franciaország kimaradna az Unióból. De azt gondolom, még van idő a népszavazásig, a lakosság hangulata a kampány hatására változhat. Az alkotmány szellemisége jó, ennek a szellemiségnek kell eljutni az emberekhez a kapmány során. Ha megvizsgáljuk, kik vannak az alkotmánnyal szemben, látjuk, hogy elsősorban az agrárium képviselői, bizonyos zöldmozgalmak és lázadó fiatalok. Az agráriumban az elutasítók aránya nagyon magas, több mint 60 százalék. Velük kell megértetni, hogy éppen az Unióban maradás az érdekük.

- Miniszterelnök úr, milyen kérdésekről tárgyalt még Barnier külügyminiszterrel?

- Beszélgetéseink során mindig felvetődik a budapesti francia egyetem ügye. Szeretnénk mielőbb beindítani. Nem elsősorban épület kell, el lehet indítani meglévő karokon, oktatási intézményekben is. Szóba került többször Afrika kérdése is, ahol borzasztó körülmények között élnek az emberek. Franciaország ezt a problémat jól ismeri, de magyar intézmények is bekapcsolodhatnának éppen a franciakon keresztül bizonyos feladatok megoldásába. Ahogyan mi pedig Oroszország felé tudunk sok kérdésben segíteni a franciáknak. Az együttműködés tehát számos területen lehetséges.

- Mindez igaz lehet a most kezdődött gazdasági évvel kapcsolatban is? Ez a francia-magyar gazdasagi kapcsolatokról szól csak, vagy harmadik országban (Afrikában, Oroszországban) való közös fellépésről is?

- Igaza van, ez az egyik legfontosabb cél. Másrészt pedig a gazdasági évnek nem szabad Párizsra korlátozódnia. Nem csak a fővárosban kell megmutatnunk magunkat, hanem el kell érnünk, hogy egész Franciaországban megismerjék a magyar vállalkozókat, a magyar gazdaság lehetőségeit.