2007. február 19-23.
Christian Poncelet, a francia Szenátus elnökének meghívására 4 napos hivatalos látgatást tett Párizsban Medgyessy Péter
Dr. Medgyessy Péter, volt miniszterelnök, utazó nagykövet Christian Poncelet, a francia Szenátus elnökének meghívására hivatalos látogatást tett Párizsban, ahol a Szenátus Külügyi és Európa Uniós Bizottsága előtt előadást tartott az Európai Unióról, a közép-kelet európai térségről és benne Magyarországról. Emellett kétoldalú megbeszélést folytatott Christian Poncelet-vel, Catherine Colonna Európa-ügyi miniszter asszonnyal, Raymond Barre-ral, Franciország volt miniszterelnökével, Michel Barnier-val, a Nouvelle République alapítvány elnökével, volt francia külügyminiszterrel, Elisabeth Guigou-val, Ségolene Royal Európa-ügyi főtanácsadójával, Mitterrand volt elnök Európa-ügyi miniszterével, valamint Raphael Alomarral, az Európa Tanács Fejlesztési Bankjának kormányzójával.
Dr Medgyessy Péter előadást tart a francia Szenátusban
Dr. Medgyessy Péter a kétoldalú találkozókon tájékoztatta partnereit a magyar belpolitikai helyzetről, az ország gazdasági terveiről és kihívásairól, a magyar kormány reformtörekvéseinek lényegéről és irányairól. A volt miniszterelnök a költségvetés egyensúlyának helyreállítása érdekében tett lépéseket eredményesnek tartja, az első jelek is azt bizonyítják, hogy az irány megfelelő. A reformokat illetően a kormány elszánt és a miniszterelnök a kormánytöbbség stabil bizalmát élvezi. A megbeszélések központi témája volt ezek mellett az Európa jövőjét érintő kérdések megvitatása. Dr. Medgyessy Péter kifejtette meggyőződését, hogy egy erősebb Európára van szüksége nem csak az európaiaknak, de a világnak is. A versenyképesség javítása érdekében elkerülhetetlen az EU működésének hatékonyabbá, a döntéshozatal egyszerűbbé tétele és a megerősített együttműködések kialakítása egy-két meghatározott területen, világos és pontos feltételekkel. Az Európai kérdéseket illetően rövidtávon pragmatikusnak kell lenni, hosszú távon vízióval kell rendelkezni. A francia belpolitikai helyzet értékelésekor Dr. Medgyessy Péter kifejezte reményét, hogy akármelyik jelölt is győz, Franciaország ismét az EU egyik motorja lesz és a magyar-francia relációt illetően, továbbra is kamatoztathatjuk a kiemelkedően jó kapcsolatokat akár az EU-n belüli érdekérvényesítéskor, akár a bilaterális viszonylatban.
Raphael Alomarral, az Európa Tanács Fejlesztési Bankjának kormányzójával való találkozó célja a Bank megüresedett alkormányzói székére aspiráló magyar jelölt – Tarafás Imre – esélyeinek további javítása volt.
Dr. Medgyessy Péter a francia Szenátus elnökének, Christian Poncelet-nek a személyes felkérésére 50 perces előadást tartott a Szenátus Külügyi és Európai Uniós Bizottságának közös ülésén,melyet hasonló időtartamú kérdés-válaszok követtek. (Az ülés Szenátus által készített francia nyelvű zanzásított változata szintén megtalálható a honlapon). Bevezetőjében Magyarország volt miniszterelnöke kifejtette: nagy megtiszteltetésnek és Magyarország számára jelzésértékűnek veszi, hogy közép-kelet európai politikusként elsőnek tarthatok előadást a Szenátus e két, nagy befolyással rendelkező közös ülésén. A francia választásokat illetően fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az elnökségért versengő esélyes jelöltek mindegyike a II. Világháború után született és ez egy fontos, szimbolikus jelentéssel bírhat. Dr. Medgyessy Péter őszinte reményét fejezte ki, hogy bárki is lesz a Francia Köztársaság új elnöke, Franciaország ismét Európa egyik motorja lesz. Európa ma gyenge, nem dinamikus és kevéssé hatékony. Szemben a nagy versenytársakkal, Amerikával, Ázsiával, ahol vagy a dinamikusság és flexibilitás, vagy az innovatív hozzáállás és az alacsony bérek, költségek a jellemzőek. A volt miniszterelnök beszédében elmondta: fontosnak tartja, hogy az európai értékek tekintetében is tegyük egyértelművé melyek azok amik előrevisznek és melyek azok amelyek visszafogják a fejlődést. Az EU 2004-es és 2007-es évi bővítését sikeresnek és bátor lépésnek tartja, szemben a most már egyre szükségszerűbb mélyítés területén tapasztaltakkal. A munkaerő és a szolgáltatások szabad áramlását mihamarabb lehetővé kell tenni az EU-n belül véleménye szerint és meggyőződését fejezte ki, hogy ez is hozzájárulna az EU versenyképességének javításában. Az olcsó költségekkel termelt importot nem lehet hosszú távon feltartani, az ellen csakis a nagyobb hozzáadott értéket termelő vállalkozások, iparágak, a K+F támogatásával lehet felvenni a versenyt. Dr. Medgyessy Péter az Európai Unió jövőjét illetően kifejtette meggyőződését, hogy rövid távon pragmatikusnak, a hosszú távú célokat illetően viszont víziók megfogalmazására van szükség. Európa jelenleg nem rendelkezik hosszú távú vízióval és ez volt az egyik oka az ASZ franciaországi bukásának. Felhívta a figyelmet: nem szabad, hogy a Római Szerződés 50. évfordulójára tervezett Berlini Nyilatkozat csakis egyoldalú, az EU sikereit kihangsúlyozó nyilatkozattá redukálódjon. Az emberek számára egy őszinte, a sikerek mellett a kihívásokat és a korrekcióra szoruló területeket megnevező nyilatkozat lehet csak hiteles. A jövőt illetően egy konföderatív, a távolabbi jövőben egy föderatív Európa képe tűnik a legoptimálisabbnak. Véleménye kifejtésekor elmondta, hogy az Európai Bizottság elnökét az Európai Parlamentnek kellene megválasztania, aki maga választja meg a biztosokat. A biztosok száma jóval kevesebb lenne mint a tagállamok száma és kizárólag szakmai és nem nemzeti hovatartozás szerint kerülnének megválasztásra. Emellett kifejtette, hogy Európának szüksége van arra, hogy közös kül- és biztonságpolitikával és önálló hadsereggel rendelkezzen. Hangsúlyozta a megerősített együttműködés fontosságát néhány területen, melynek világos és konkrét kritériumokkal kell rendelkeznie és nyitottnak kell lennie a kritériumokat teljesítő tagországok számára (hasonló módon mint az Euró-zóna).
A közép-kelet európai folyamatokat illetően Dr. Medgyessy Péter elmondta, hogy beteljesültek a rendszerváltás első nagy célkitűzései: parlamentáris demokrácia, piacgazdaság és euró-atlanti integráció. Az áldozat amit meg kellett hozni az átálláshoz jelentősek voltak. Az emberek életszínvonalát szignifikánsan emelő eredmények csak egy bizonyos fáziskéséssel teljesülnek és ennek is köszönhető egy bizonyos fáradtság, a nacionalizmus és a bezárkózás iránti igény megerősödése. Magyarország a modernizációs utat választotta és a jelenlegi kormány eltökélt a nagy elosztó rendszerek reformjának végig vitelében. Az őszi zavargások alapvetően 3 okra vezethetőek vissza: a költségvetési egyensúly érdekében tett kiigazító intézkedések, a hosszú távú egyensúly fenntartását szolgáló reformok értelemszerűen érdeksérelemmel járnak és a magyar miniszterelnöknek zárt körben elmondott beszédének kiszivárogtatása. A beszéddel kapcsolatban elmondta, hogy annak tartalmával egyetért és bár az erős túlzások érthetően a frakció tagjainak meggyőzését szolgálták, a beszéd stílusa hagyott maga után kívánni valót.
További képek a galériában