2006. november 14-18.
Párizsba látogatott Medgyessy Péter
Dr. Medgyessy Péter volt miniszterelnök és utazó nagykövet párizsi hivatalos látogatása során kétoldalú tárgyalásokat folytatott vezető francia politikusokkal, valamint részt vett és felszólalt a Jacques Delors és Pascal Lamy által alapított és elnökölt „Notre Europe demain” rendezvényén.
Dr. Medgyessy Péter a kétoldalú találkozókon tájékoztatta partnereit a magyar belpolitika és a gazdaság helyzetről, a kihívásokról és a kormány szándékairól. Kifejtette, hogy a magyar kormánynak sikerült egy olyan konvergencia programot összeállítania, amelyet mind az Európai Unió, mind a külföldi gazdasági körök megelégedéssel fogadtak és támogatnak. Az októberi zavargásokban a szükséges költségvetési kiigazítás, az ezzel járó megszorítások, a nagy elosztórendszereket érintő – és ezzel együtt a társadalom bizonyos csoportjainak sérelmeket is okozó – reformok és egy miniszterelnöki beszéd is szerepet játszottak. Medgyessy úr hangsúlyozta, hogy a kormány – a jelentős politikai népszerűség vesztéstől függetlenül - eltökélt a program és a szükséges reformok végig vitelében. A gazdaság alapvetően jó mutatókkal rendelkezik és a jelenleg még elfogadhatatlanul magas költségvetési hiány is jelentősen csökkenni fog a következő években.
Jean-Pierre Raffarin, a Francia Köztársaság volt miniszterelnöke, jelenleg szenátor és a vezető jobboldali párt, az UMP egyik vezéralakjával folytatott, több mint egy órás találkozón a francia partner elmondta, hogy aggodalommal figyelték Franciaországban a magyarországi zavargásokat. Fontosnak tartja, hogy egy hiteles és kompetens személytől kaphat egy reális áttekintést arról, hogy miként is történhetett meg az Magyarországon amire senki sem számított és milyen tervekkel rendelkezik a kormány az előtte álló kihívások leküzdésére. Örömmel tapasztalja, hogy Magyarországon a gazdasági átmenet példaértékűen megtörtént és ma már hasonló, a modernitással kapcsolatos kihívásokkal – nyugdíjreform, egészségügyi reform, stb. – kell szembenéznie mint a fejlettebb nyugati országokban. Az, hogy bizonyos társadalmi csoportok, például a szakszervezetek felhívására az utcán tüntetnek, még szintén a demokratikus modernitás keretein belül van. Az azonban megdöbbentő és retrográd jel, hogy a politikai viták nem parlamenti keretek között, hanem az utcán folynak. Elmondása szerint az igazmondással és a hazugsággal kapcsolatban egyre inkább az angolszász morál dominál az európai politikai életben, miszerint nem az a baj amit csinálsz, hanem az, ha rajtakapnak, hogy nem mondtál igazat (lásd. Bill Clinton ügye). A volt francia miniszterelnök megnyugtatónak tartotta a megkezdett gazdasági kiigazító intézkedéseket, azonban hangsúlyozta, hogy a gazdaság – EU-átlag fölötti – növekedését biztosítani kell, mert csak ez adhat elég lendületet a felzárkózáshoz és a reformok végig viteléhez. A találkozó végén a francia partner kezdeményezte, hogy 2007. július közepére Dr. Medgyessy Péter és Jean-Pierre Raffarin védnöksége alatt szervezzenek egy olyan, az EU vidékpolitikájával kapcsolatos konferenciát, amely vidék legnagyobb kihívásaival (élelmiszerbiztonság, környezet, munkahelyek) foglalkozna. A konferencián részt venne az Európai Bizottság témáért felelős biztosa, az Európai Parlament e témával foglalkozó bizottsága, esetleg néhány tagország, így Franciaország agrárminisztere is. A konferencia a Szenátusban kerülne megrendezésre, ezzel el lehet kerülni a jövő év első felében lévő választásokkal kapcsolatos politikai bizonytalanságot. Dr. Medgyessy Péter elvállalta, hogy a rendezvény előkészítésében a francia partner segítségére lesz.
A Christian Poncelet-vel , a Szenátus elnökével való találkozó, dr. Medgyessy Péter Magyarországról adott tájékoztatójával kezdődött. A Szenátus elnöke felhívta a figyelmet, hogy a média szerepe rendkívül jelentős befolyással bír a demokráciára és egy-egy kisebb hír felkarolásával a valóság értelmezését is befolyásolhatja, ami akár a demokráciára is veszélyes lehet. Fontosnak tartja, hogy Magyarországon a reformok mihamarabb kézzel fogható eredményt hozzanak, ezzel a közvélemény radikálisabb része is moderálható. Fontosnak tartotta még elmondani hazánkkal kapcsolatban, hogy munkahelyeket hosszútávon a cégek tudnak teremteni, az államnak fontos szerepe a megfelelő gazdasági környezet megteremtésében van. A Franciaországi helyzettel kapcsolatban nincsenek jó előérzetei. (Poncelet az UMP chiracista szárnyához tartozik és a találkozó napján volt a Szocialista Párt elnökjelölt választásának első fordulója.) Dr. Medgyessy Péter felhívta a figyelmet, hogy Európának szüksége van egy olyan elnökre, amely nem csak Franciaországnak, de Európának is hasznára válik. Poncelet Sarkozyvel kapcsolatban elmondta, hogy az utóbbi időben több hibát is vétett, de a legnagyobb hibát akkor követte el, amikor UMP pártelnöksége mellett bent maradt a kormányban, ezáltal túlságosan támadhatóvá vált. Véleménye szerint Le Pen népszerűsége folyamatosan növekszik és nincs kizárva, hogy akár a második fordulóba is bekerüljön. Chirac elnök továbbra sem zárta ki újraindulásának lehetőségét. Royal elnökjelölt asszonnyal kapcsolatban pedig elmondta, hogy kitűnő jelölt, de rossz elnök lenne.
Poncelet szenátusi elnököt tájékoztatta Medgyessy úr, a Raffarin volt miniszterelnökkel tervezett a vidék Európájával kapcsolatos konferenciáról is. A két fél megegyezett abban, hogy 2007. júniusának végén vagy júliusának első felében a Szenátus helyet és infrastruktúrát biztosít a konferencia lebonyolítására. Poncelet úr az intenzív és néha szokatlan eseményeket produkáló magyar belpolitikai helyzetre való tekintettel, felkérte Dr. Medgyessy Pétert, hogy a közeljövőben tartson Magyarországról egy rövid előadást a Szenátus Külügyi Bizottsága előtt, amelyre a jövő év elején kerülne sor.
Michel Barnier elmondta, hogy megdöbbentették a hazánkban történt események és ezért is örömmel fogadta Dr. Medgyessy Péter tájékoztatását a magyarországi belpolitika és a költségvetés helyzetről valamint a kormány reformterveiről. Barnier úr az UMP sarkozysta szárnyához tartozik inkább, miután Chirac elnök azzal az ígérettel hívta haza külügyminiszternek Brüsszelből, hogy 3 évig ezen a poszton marad. Egy év múlva a Raffarin-kormány bukása után őt is leváltották. 3 éves távlatban tervei közt szerepel, hogy a következő EP választások után vissza megy Brüsszelbe, de nem zárta ki, hogy addig is egy esetleges jobboldali siker esetén a jövő évi választások után pozíciót vállaljon a kormányban.
Dr. Medgyessy Péter négyszemközti találkozón megbeszéléseket folytatott René Carron-nal a Crédit Agricole igazgató tanácsának elnökével, majd Ernst Rosenberg-gel a Rotschild Bankház párizsi főközgazdászával. A találkozókon Medgyessy úr tájékoztatta partnereit a magyar gazdaság helyzetéről és kilátásairól, a kormány reformelképzeléseiről és a megkezdett költségvetési vitáról.
2006. november 18-án Dr. Medgyessy Péter részt vett és felszólalt a Jacques Delors és Pascal Lamy, a WTO főtitkára által alapított és elnökölt „Notre Europe demain” rendezvényén. A délelőtti szekció – melynek témája az EU születése és az egységesülő Európa kezdetei - résztvevői voltak: Jacques Santer volt luxemburgi miniszterelnök, az Európai Bizottság volt elnöke, Vicomte Etienne Davignon államminiszter, az Európai Bizottság volt alelnöke, Wim Kok volt holland miniszterelnök, Karl Lamers a Bundestag tagja , Jean François Poncet volt francia külügyminiszter. A délutáni szekció - melyen Dr. Medgyessy Péter is felszólalt - témája „Európa jövője a világ és a nemzetállamok között” volt. A kerekasztal beszélgetés résztvevői voltak még: Guy Verhofstadt belga miniszterelnök, Josep Borrell az EP elnöke, Poul Rasmussen az Európai Szocialista Párt elnöke valamint Emilio Gabaglio az Európai Szakszervezetek Szövetségének volt főtitkára és Nicole Notat a Vigeo ügynökség elnöke. A konferencián Medgyessy úr hozzászólásában hangsúlyozta, hogy csakis egy gazdaságilag, politikailag és értékeiben is erős Európa képes felvenni a versenyt Ázsiával és Amerikával. Ehhez azonban a következő területeken kell mindenképpen javulni: flexibilitás, versenyképesség, leadership, mobilitás és a reformok végig vitele. Probléma az is, hogy egyenlőre nem látszik kikristályozódni egy olyan 20-50 éves európai vízió, amely irányt mutathatna a mának. Véleménye szerint ez is hozzájárult, hogy az emberek nem értették meg miért is van szükség az Alkotmányra. Az EU gyorsabb fejlődéséhez hozzájárulna a többsebességes Európa elvének megvalósítása, mellyel elkerülnénk azt, hogy a lassabban fejlődő országok fékezik a gyorsabban fejlődőket. Ez serkenthetné az európai államokat, és egyben biztosítani kellene, hogy a gyorsabban fejlődők csoportjához csatlakozhassanak azok a tagállamok amelyek teljesítik a szükséges feltételeket. Emellett érdemesnek tartotta elgondolkozni a föderatív Európa lehetőségén is. Egy későbbi hozzászólásában Medgyessy úr felhívta a figyelmet arra, hogy az EU-nak a jövőben jobban be kellene vonnia az embereket az EU-val kapcsolatos döntésekbe és közelebb kellene hozni hozzájuk az EU-t, akár úgy is, hogy meghallgatjuk és kikérjük véleményüket különféle kérdésekben. Guy Verhofstadt hozzászólásában elmondta, hogy az ázsiai országok – India, Kína – egyenként hamarosan erősebbek lesznek gazdasági, politikai és katonai értelemben is mint az EU tagállamok egyenként. Ezért is fontos ez EU egysége. Ehhez hatékonyan járulna hozzá a gazdasági konvergenciát követő politikai konvergencia. Poul Rasmussen véleménye szerint a globalizáció nagy kihívás Európa számára, de nagy lehetőségeket is rejt magában. Véleménye szerint az EU lehetne az a keret, amely megszűri a globalizáció negatív hatásait. Ehhez azonban szükséges lenne egy új szociális Európát felépítenünk. Ha megfelelően tudjuk kombinálni a szociális reformokat – úgy hogy azok ne oltsák ki egymást egyes tagországokban - a gazdasági növekedés serkentésével, akkor ismét egy virágzó Európára van esélyünk. Josep Borell rámutatott az euro zónának olyan ellentmondásaira, mint az alapkamat azonossága, de a társasági adóalap számításának különbözősége az euro zóna államaiban. Ezek az ellentmondások is fékezik Európa gazdasági fejlődését és véleménye szerint meg kellene határozni bizonyos standardokat, nem csak a gazdaság, de a környezetvédelem a szociális intézkedések terén is. A hozzászólók egyetértettek abban, hogy szükség volna az EU-ba a közös biztonság és külpolitikára és csak is az egység biztosíthatja azt, hogy a jövőben Európa ne maradjon le nagy versenytársaitól a világban.
A konferencia margóján Dr. Medgyessy Péter megbeszéléseket folytatott Guy Verhofstadt belga miniszterelnökkel is. A magyar fél tájékoztatta a belga miniszterelnököt a magyar gazdaság helyzetéről és kilátásairól, a kormány reformelképzeléseiről és a megkezdett költségvetési vitáról. A belga miniszterelnök biztatónak találta a magyar kormány terveit és reményét fejezte ki a reformok sikeres végigvitelét és a költségvetési deficit lefaragásának tervét illetően.