2006. november 3., Milánó

Dr. Medgyessy Péter volt miniszterelnök és utazó nagykövet részt vett és felszólalt az Ambrosetti Observatory on Europe alapítványának Tanácsadó Testületi ülésén

Dr. Medgyessy Péter volt miniszterelnök és utazó nagykövet részt vett és felszólalt a Villa d’Este Forum szervezői által létrehozott „The European House – Observatory on Europe 2006” Alapítvány első, felső szintű Tanácsadó Testületi ülésén. Az Alapítvány célja, neves személyiségekből álló tanácsadó testülete segítségével egy gondolkodási folyamat elindítása Európa jövőjével kapcsolatban, annak érdekében, hogy Európa integrációja és versenyképessége felgyorsulhasson. Az Alapítvány tervei szerint a közös gondolkodás és munka eredményét 2007 májusában, nyomtatott formában megküldik az Európai Bizottság tagjainak és az összes EU tagállam vezetőjének (Dr. Medgyessy Péter összes költségét, utazás, szállás, stb. az Alapítvány fedezi). Az Alapítvány vezető testülete két részből áll. A Tudományos Tanács tagjai: Ricardo Illy (az Európai Régiók Gyűlésének elnöke), Loyola de Palacio (az Európai Bizottság volt elnökhelyettese, volt energia- és közlekedésügyi biztosa), Laurent Fabius (Franciaország volt miniszterelnöke, a francia Nemzetgyűlés tagja) és Medgyessy Péter (volt miniszerelnök, a Magyar Köztársaság utazó nagykövete). Az Igazgatóság: Ferdinando Beccalli-Falco (GE International elnök-vezérigazgatója), Csányi Sándor (OTP), Christian Miccoli (ING Direct Italia vezérigazgatója), Thomas J. Moran (Mutual of America elnök-vezérigazgatója), Mike Todman (Whirlpool International elnöke), Stefano Venturi (Cisco Systems vezérigazgatója).

Dr. Medgyessy Péter előadásában az EU-bővítésével kapcsolatos, az új csatlakozó államok aspektusából megfogalmazott gondolatait osztotta meg a résztvevőkkel, a perspektívákat, problémákat és a csatlakozás mérlegét illetően. A volt miniszterelnök 5 tézist tartott fontosnak kiemelni a bővítéssel kapcsolatban:

1. A körülmények a „big-bang” szerű bővítésre kedvezőtlenek voltak.
2. Az előző bővítések jelentősen eltértek a mostanitól, nem csak mennyiségi, hanem minőségi szempontból is.
3. A csatlakozás után a V4 országok napi problémákkal találták magukat szemben.
4. Az EU 10-ek számára a csatlakozás végeredményében pozitív dolog volt, mint ahogy az EU 15-ök számára is.
5. Ahhoz, hogy egy jobb, fejlődőbb Európa legyen a jövőben, a következőkre van szükségünk:

a. Hosszú távú vízió,
b. Az európai értékek tisztázása,
c. Hatékony szervezeti rendszer és leadership.

1. A 2004-es bővítés alapvetően politikai döntés volt. A kezdetekben csak 3 ország (Szlovénia, Csehország és Magyarország) felvételéről volt szó. A big-bang szerű bővítéskor sem a világgazdaság, sem az EU gazdasága nem volt olyan állapotban, nem növekedett olyan dinamikusan, hogy az előző csatlakozásokkor már megszokott anyagi nagyvonalúság jellemezhesse az EU-t. Emellett a közvélemény sem volt felkészítve sem a régi sem az új tagországokban a csatlakozásra. A hosszú távú – 20-50 éves - vízió hiánya sem segítette a sikeres bővítési folyamatot 2004-ben.
2. A mostani bővítés nem abban tért el leginkább a korábbiaktól, hogy a csatlakozó országok gazdasági fejlettsége bőven az EU átlag alatt volt, hiszen hasonló volt a helyzet a görög, spanyol és a portugál csatlakozáskor. A fő probléma az volt, hogy a már létező szervezeti egység nem volt a megfelelő módon hozzáigazítva a bővülő EU-hoz. A csatlakozó országok demokratikus hagyományainak hiánya, a demokratikus mentalitás és a középosztály igen csekély mérete is a felkészületlenség jelei voltak.
3. A V4 országaiban nagyon hasonló problémákat vet fel a politika napjainkban. Ez a csoportosulás adja az újonnan csatlakozó országok GDP-jének 85, lakosságának 86 és területének 76 százalékát. Mindegyik ország komoly belpolitikai problémákkal küzd, aminek egyik legjelentősebb oka az, hogy a rendszerváltás utáni áldozatvállalásba belefáradtak az emberek. A következő közös vonások jellemzik ezen országokat:
• növekvő nacionalizmus,
• növekvő populizmus (ez más európai országokra is igaz),
• euroszkepticizmus (Lengyelország, Csehország),
• konszenzus képtelenség,
• a demokratikus intézmények nem jól működnek.

Romániával és Bulgáriával a helyzet még nehezebb lesz és a nagy kérdőjel, mi lesz Törökországgal. Dr. Medgyessy Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a török EU-csatlakozás kérdéséhez felelősen, őszintén és becsületesen kell hozzáállni. Meg kell találni a formulát és a kereteit a Törökországgal való valamilyen fajta együttműködéshez. Ez akár a speciális tagság és a többsebességes Európa kérdését is felveti. Nagyon fontos, hogy elkerüljük a csalódást mind Törökországot, mind Európát illetően.
4. 4. A bővítés mérlege mind a két oldalon – a csatlakozók és az EU15-ök oldalán –pozitív. Az újonnan csatlakozó országokat illetően megnőtt az érdeklődés és a bizalom, így a közvetlen külföldi beruházások mértéke is nőtt. Felgyorsultak a strukturális változások a gazdaságban, de a legnagyobb előnyöket majd 2008-2009-től fogjuk érezni az EU-s pénzek jelentős mértékű növekedésével. Magyarországon a kereskedelmi többletünk jelentős, mintegy 70%-al nőtt az EU 15-ök felé, a magas hozzáadott értékű termékek exportjának aránya tovább nőtt, a közvetlen külföldi beruházások összesített értéke 2005-ben elérte az 5 millárd eurót és az EU-tól kaptt támogatás ebben az évben az 1,4 milliárd eurót. A 2007-2013-as pénzügyi perspektíva keretein belül a magyar GDP 3,5%-nak megfelelő EU-s pénz fog hazánkba áramlani, ami az egy főre jutó támogatás szempontjából a 2. helyet biztosítja Magyarországnak. A csatlakozás óta azonban a következők nem valósultak még meg: csatlakozás Schengenhez, a munkaerő teljes piaci liberalizálása, szolgáltatások piaci liberalizációja. A bővítéssel Európa is nyert, hiszen az új csatlakozó országok új, biztonságos és nyereséges befektetési terepet biztosítanak, gyorsan növekvő piacot (2-2,5-ször gyorsabb mint az EU 10-ek átlaga), reformra nyitottak és a sikerre éhesek.
5. 5. Tisztázni szükséges, hogy melyek a valódi európai értékek és ezeken belül melyek azok amiket már túl haladott az idő és el kell vetni, illetve mik azok amelyeket meg kell tartani, illetve melyek azok az ázsiai (kínai) és amerikai értékek, amelyeket szükséges lenne Európának átvennie és integrálnia. Nagy hiány van abból, hogy nincs egy letisztult 20-50 éves időtávra vonatkozó európai vízió, illetve nincs egy hatékony európai leadership. Ezzel kapcsolatban Dr. Medgyessy Péter néhány javaslatot fogalmazott meg:
• az Alkotmányt el kell felejteni a következő 5-10 évre,
• gyors és hatékony intézményi reformok,
• hosszú távú vízió (kiinduló pont lehet az élhető és versenyképes Európa képe),
• egy 30-50 év alatt felépülő föderatív Európa,
• el kell gondolkodni a többsebességes Európa lehetőségén.

Jelentős mentális változásokra, változtatásokra van szükség:
• tabuk kiiktatása,
• tanulni más kultúrköröktől és kultúráktól,
• megszabadulni a változtatástól és változástól való félelmeinktől.